Kisvárosok alatt a kis és közepes méretű városias jellegű településeket értjük. Hozzávetőlegesen egy kisváros legfeljebb 50 000 lakossal rendelkezik, de ez a szám országonként nagyon eltérő lehet. Ami a közigazgatási szervezetet illeti, egy város kis közigazgatási szervezettel működik, ahol jellemzően mindössze egy vagy két személy látja el a kerékpáros, közlekedési és várostervezési politikával kapcsolatos összes feladatot.

Városok és agglomerációk alatt a nagyvárosi jellegű településeket értjük. Irányadó számként egy város 50.000 fő feletti lakossággal rendelkezik, de ez a szám országonként változik. Ami a közigazgatási szervezetet illeti, egy város közigazgatásában több személy dolgozik a kerékpáros, közlekedési és várostervezési politikával kapcsolatos feladatokon.

A régiók a települések feletti közigazgatási szintet jelentik. Országtól függően beszélünk tartományokról, régiókról, megyékről. A régiót általában egy választott testület irányítja. A régióknak saját felelősségi körük van az infrastruktúra tervezésében, a közlekedés tervezésében, az oktatásban, ... A felelősségi körök listája régiónként eltérő. A BYPAD két fő feladattípust különböztet meg:

Az államok jogalkotási hatáskörébe tartozik a kerékpározás keretfeltételeinek megteremtése a közúti közlekedési szabályok, a pénzügyi és a környezetvédelmi jog stb. területén, míg (egyes esetekben) a szövetségi államok a régiók feletti infrastruktúráért felelősek. A minisztériumok finanszírozási stratégiáikon keresztül befolyásolják a tartományok, régiók és városok kerékpározási stratégiáit (pl. pénzügyi támogatással).

Az államok minőségi és képzési szabványokat állapíthatnak meg (pl. kerékpárszerelők, kerékpáros oktatók stb. számára).